FRENATUS

FRENATUS
Külalak és jellegzetességek leírása
Karcsú, szürke testű hal, pikkelyeinek széle sötét. Orrától a szeme közepéig egy sötét csík húzódik, a faroknyél végén pedig sötét folt van. A villás farokúszó vörös árnyalatú, az alsó állású szájat két pár bajuszszál keretezi. A fekete csíkos farok alatti úszójú hímek karcsúbbak a nőstényeknél.

Tartása és tenyésztése
A vörös rojtosszájú hal egyáltalán nem válogatós, mindenevő, de nagy kedvence a zöld táplálék, úgyhogy abból kapjon minél többet (salátát, spenótot). Ezenkívül elfogad változatos fajtájú élőeleséget is, mint a tubifex, rovarok- és vízi-rovarok lárvái és plankton.

Mindenképpen sok búvóhelyet biztosítsunk számukra, összeférhetetlen és agresszív halak. Nemhogy egymás közt, az akvárium más lakóinak is nekimehetnek. Ez persze egyedfüggő is. Egyesek egyedül történő tartását preferálják, míg másoknál más módszer volt sikeres. Utóbbi esetben sikerre vezetett egy többszáz literes akvárium sok búvóhellyel, ahol az akvárium méretétől függően 10-20-30 példány került elhelyezésre. Úgy tűnik, itt megoszlott az agresszió az egyedek közt.

Agressziója általános tartás esetén néha csak fajon belül mutatkozik, vagy egyáltalán nem. Máskor a hasonló pontyfélékkel szemben is elszáll a béketűrése, ritka esetben más típusú halaknak is nekimehet.

Társításához leginkább közepesebb-nagyobb halakat tudok ajánlani, melyekkel alapjában véve jól kijöhet. Ilyenek lehetnek a gurámifajok, nagytermetű márnák (pl. tiofil), Devario-dániók. Vegyes akváriumban általában békésebb sügérek (pl. meggyhasú), nagyobb testű lazacok (kongó, lándzsafoltú, tányér), xifók, mollyk lehetnek társai. Ha éppen békésebb egyedeket tudunk kifogni, akkor remekül ellesznek, ellenkező esetben pedig vagy egyedül vagy az előbb bemutatott nagy csapatban tartandó. Nem célszerű Crossocheilusokkal, moszatevő márnákkal, pláne nem más Epalzeorhynchosokkal együttartani, viszont a legtöbb harcsafélével (algaevő, páncélos) szemben békés.

Előfordulhat, hogy az üzletben algaevőnek árulják, ami nem áll messze a valóságtól, hisz ténylegesen fogyaszt némi moszatot, de ez nem egy hatalmas teljesítmény, mint mondjuk a fonálalgázóknál. A növényeket nem bántja, a dekorációt pedig mindenképpen úgy alkossuk meg, hogy legyen sok búvóhelyük. Úszónövényeket, tompított világítást is alkalmazhatunk, hiszen ugyan nem éjszakai halak, de szürkületkor mozognak legtöbbet. Vizük szűrésére, vízminőséget illetően nem különösen igényesek, kezdőknek is ajánlhatóak e szempontból, összességében viszont nem ajánlanám első halnak. Hosszú életű faj!

Tenyésztése nagyon komplikált, leginkább hormonkezeléssel lehetséges, bár lehetett hallani spontán ívásról is. Ezzel a legnagyobb komplikáció az, hogy a halak – párban – gyakran még az ívás ideje alatt se nagyon tolerálják egymást. Nemeik megállapítása szintén nagy kihívás!