Neonhal - Paracheirodon innesi tartása és szaporítása
Ezt a kis, ékszercsillogású halat 1936-ban találta az Amazonas felső folyásának vidékén egy francia állat- növénygyűjtő. A ma már széles körben elterjedt és mindenki által megszerezhető halacska hosszú éveken át az akvaristák vágyálma volt. A 3-3,5 cm-re megnövő, társas medencében is jól tartható neonhal nem csak szépségével tűnik ki, hanem igénytelenségével is. Jól bírja az alacsonyabb 18-20 °C hőmérsékletet, mert hazájában a nagy fák összeboruló lombkoronája alatt az állandó félhomályban a kis vizek nem tudnak felmelegedni. Nagyon alkalmazkodó, bár költöztetést nehezen viseli, hamar darakórós lesz, de könnyen kezelhető. Hazájába igen lágy vízben elő halacska jól tűri az akvárium sokszor kemény vizét. Minden apró, élő eleséget és jó minőségű szemes eleséget elfogad. Egyik leghálásabb és legszebb hala akváriumainknak.
Hengeres teste hátrésznél olajzöld, a mellrésze ezüstfehér, szemgyűrűjétől a test közepén, a zsírúszó magasságáig 3mm széles, kékeszöldes ragyogó, a neoncsövek csillogásához hasonló csík húzódik. A test hátulsó, alsó harmada élénkvörös színű. Úszóinak széle porcelánfehérrel szegett.
Néhány évvel ezelőtt még nehezen tenyészhetőnek mondott halacska szaporítása ma már nem okoz gondot. Ezek a tenyésztéssel kapcsolatos tapasztalatok hosszú évek alatt alakultak ki, és ma válnak közös kinccsé minden akvarista számára. Az ivarok megkülönböztetése könnyű. A zöld ragyogó csík a hímeken egyenes vonalban, a nőstényeken, testközépen kicsit meghajolva , még jobban hangsúlyozva a hímek egyenes, a nőstények gömbölyű, telt has tájékát.
Ívatáshoz kicsi, 3-4 literes akvárium is elegendő. ezt igen lágy 1-2 nk keménységű és 6,5-6,8 PH kémhatású vízzel töltjük fel. Egy kis csomó növényt, amely lehet műnövény is, helyezzünk középre, ikra rakás céljára. A fiatal, tenyészérett állatokat íváshoz estére rakjuk ki. Viselkedésük pár perc múlva elárulja, hogy jól érzik-e magukat. Újságpapírral, a természetes fénytől teljes takarással, a szobai világítástól a fényforrás felöli, oldalon védjük medencét. A víz hőmérséklete 21-24°C között legyen. A magas hőmérséklet káros a termékenyítésre. A kemény vízben tartott állatok régi, közhiedelemmel szemben, rendszerint másnap reggel, esetleg második nap, bizonyosan ívnak. Ha mégsem úgy, ne kísérletezzünk, a párt helyezzük vissza, esetleg cseréljük meg. Az ívás nincs napszakhoz kötve. Ikrázás után a tenyészállatokat eltávolítjuk. A nőstény egy alkalommal 100-150 sárgás ikrát rak, amely nem csak a növényen, de az akváriumban mindenhol megfigyelhető. Zseblámpa fénye vagy egy kis 15wattos lámpa fénye nem okoz károsodást. A kishalak 24-28 óra alatt kelnek ki. Eleinte fekszenek, majd függeszkednek a növényen, akvárium falán, vízfelszínen. fény hatására érzékenyen reagálnak, vergődnek. Az ötödik nap már úsznak. Pontosabban az üveg falához vagy növények száraihoz lapulva pihen a kis család. Felnevelésük könnyű.
Először finom plankton, 1-2 után a sórák apróbb kikelt egyedeivel etethetjük. Aránylag gyorsan fejlődnek és a negyedik héten először a vörös színük, később a csillogó neon színük jelenik meg. A keltető akváriumból nagyobb nevelő akváriumba kell őket áthelyezni. Itt már fokozatosan csapvizet önthetünk vizükhöz, hogy mire a nyolcadik héten kiszínesedve csillognak, átrakhatóak legyen másik akváriumba. Egy felnevelt család, amely könnyen lehet akár 100-150 kishal is, ragyogó csillogásával minden embert lenyűgöz.
Forrás:Horn Zsilinszky Akvarisztika