Buxus sempervirens – Közönséges puszpáng

A Buxus sempervirens az egyik legismertebb örökzöld cserje, melyet évszázadok óta használnak kertekben formázott sövényként, szegélyként vagy díszcserjeként. Sűrű, finom szerkezetű lombja és lassú növekedése miatt kiválóan alkalmas geometrikus, formális kertek kialakítására.

Jellemzők

• Magasság: 2–5 méter természetes állapotban, kertben formázva alacsonyabbra nyírható

• Szélesség: 1–3 méter

• Növekedési ütem: lassú-közepes (évi kb. 10-20 cm)

• Lomb: apró, bőrnemű, sötétzöld örökzöld levelek

• Forma: természetesen tömött, bokros, jól metszhető

Környezeti igények és gondozás

A puszpáng a félárnyékos vagy napos, szélvédett helyeket kedveli. Jó vízelvezetésű, semleges vagy enyhén meszes talajban fejlődik a legjobban. Ültetés után a rendszeres öntözés fontos, különösen az első évben. Idősebb példányok szárazabb környezetet is elviselnek.

• Fényigény: napos vagy félárnyékos hely

• Talaj: laza, jó vízelvezetésű, tápanyagban közepesen gazdag

• Vízigény: mérsékelt, szárazság idején kiegészítő öntözés javasolt

• Tápanyag: tavasszal szerves trágyával vagy komposzttal támogatandó

Metszés

Évente 1–2 alkalommal metszhető, legjobb időszak a kora tavasz és a nyár vége. Metszéssel megőrizhető a tömött, kompakt forma, és serkenthető az új hajtások fejlődése.

Télállóság

Jól télálló növény, de a gyökérzónát érdemes takarni, különösen fiatal példányoknál vagy hidegebb régiókban. Tartós, hideg szelek és fagyos időszakok esetén a lomb részlegesen visszafagyhat, de gyorsan regenerálódik.

Szaporítás

Leggyakrabban fás dugvánnyal szaporítják nyáron vagy kora ősszel. A gyökeresedéshez párás, árnyékos környezetet igényel.

Tipp

A Buxus sempervirens kiváló alapanyag precíz kertrendezéshez, például labirintusokhoz vagy alacsony sövényekhez. Ügyelj a puszpángmolylepke elleni védekezésre, mert ez a leggyakoribb kártevője. A megfelelő metszéssel és gondos ápolással hosszú évekig megtartja szép, sűrű habitusát.