Mi alapján válasszak légpumpát?

Nem tudod, mekkora légpumpát válassz az akváriumodba vagy, hogy van-e rá szükség egyáltalán. Nem tudod mekkora levegőkompresszort válassz a kerti tavadba?

 Igenis van különbség a levegőpumpa és kompresszor között.

Pár sorban szeretnék segíteni nektek, hogy mikor, miért van szükség pluszlevegőztetésre egy akváriumban vagy kerti tóban.

A nagy kérdés MIÉRT?

Mint azzal mindenki tisztában van, hogy a legtöbb hal és vízi élőlény a vízből nyeri ki az oxigént. Ezért fontos a megfelelő oxigén/levegő utánpótlás egy akvárium vagy kerti tó esetében.

Kicsit visszaugranék az 50-60-as évekbe, amikor még csak szögvas keretes akváriumok léteztek, amit egy izzóval világítottak meg és mégis működtek 0 szűrés mellett. Igen működtek, mert használtak légpumpát, ami plusz oxigént juttatott a vízbe és egyben a feltörő buborékok mozgatták is vizet és a vízfelszínt is.

A mai technika szerencsére jobbnál jobb szűrési technikát biztosít a számunkra, így a légpumpák szerepe szükségtelenné vált. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez így teljes egészében igaz. Szerencsére számtalan más helyzetben szükségünk lehet egy légpumpára. Pl.: nevelő akvárium, karantén akvárium, nano akvárium, garnélás akvárium stb…

Akvárium esetében

Akvárium esetében a mai modernebb akváriumi szűrőkből nem csak egyszerűen kijön a víz valahol, hanem van lehetőségünk esőztetőt vagy lily pipeokat használni, amikkel fodrozhatjuk a vízfelszínt. Ennek a módszernek a segítségével, sokkal több oxigént juttathatunk a vízbe, mint egy porlasztó kővel, hiszen sokkal kisebbek a levegőbuborékok, így könnyebben beoldódnak a vízbe.

Akváriumban akkor lehet szükség légpumpára, ha esetleg úgy véljük, hogy túltelepített halakkal és szükség van további levegő beoldásra. Vagy akár nyáron a nagy melegben. 28-30 fokos vízben az oxigén már elég nehezen oldódik, ezért lehet, hogy nem elég a vízfelszín fodrozódása és szükséges egy plusz légpumpa beüzemelése.

Na, de mekkorát válasszak? Mindegyik légpumpánál fel van tüntetve a teljesítménye, hogy hány liter levegőt porlaszt be óránként. (1l/h) Egy akvárium esetében 1 liter vízre 1 liter levegőt számolhatunk. Tehát… egy 100 literes akváriumhoz olyan légpumpát válasszunk, amelynek a teljesítménye legalább 100l/h.

Kerti tó esetében

Kerti tó esetében is fontos az oxigén beoldás. Ebben nagy szerepet játszik a szél, ami fodrozza a víz felszínt, de ez nem elég. További levegő beoldásban segítenek a kerti tavi szűrők, csobogók.

Fontosnak tartom ketté választania két dolgot. A kerti tavi szűrő szűri is a vizet egy szűrőtartályon keresztül, amíg a csobogó csak mozgatja egy vízpumpa segítségével. Szűrést nem végez.

Egy kerti tóban akkor van szükség plusz levegő beoldásra, amikor a halaink nagyon pipálnak.

(valószínű túl sok hal van a tóban)

Nyáron a nagy melegben szintén a meleg víz (28-30fok) miatt nem képes elég oxigén beoldódni a vízbe.

Télen, amikor már a víz hőmérséklete 6 fok alá csökken érdemes kiszedni a kerti tavi szűrőt és elrakni egy fagymentes helyre. Helyére érdemes berakni egy levegőkompresszort és egy kerti tavi porlasztó követ. Ez a módszer segít télen szellőztetni a vizet és olyan -10-15 fokig folyamatos léket képez a tavunkban.

Fontos: ne tegyük a porlasztó követ 40 centinél mélyebbre, mert túl sok meleg vizet húzhat fel a mélyebb részekről, ami pusztuláshoz vezethet.

Na, de mekkorát válasszak? Egy kerti tónál a nagy vízmennyiség és a kisebb vízmozgás miatt a szükséges beoldott levegő mennyiség 2l/h. Tehát… 1m3 vízhez 2000l/h teljesítményű levegőkompresszor szükséges egy 6-10 centiméteres tavi porlasztóval.

Remélem tudtam segíteni.