Picea abies 'Inversa Pendula' – Csüngő ágú, oszlopos lucfenyő

A Picea abies 'Inversa Pendula' egy különleges habitusú, erőteljes karakterű fenyőféle, amely természetes módon felfelé törő törzsű, ám meredeken lecsüngő ágrendszerű. Az oszlopos formát csak akkor tartja meg, ha a vezérhajtás rendszeresen fel van kötözve – enélkül csüngő, szabálytalan alakot ölt. Egyedi megjelenése miatt gyakran fókusznövényként alkalmazzák modern és klasszikus kertekben is.

Jellemzők

• Növekedési forma: keskeny, oszlopos alakú, erősen csüngő ágakkal

• Magasság (10–15 év alatt): 2–4 méter (vezérhajtás nevelésétől függ)

• Szélesség: 0,5–1,5 méter

• Lomb: sötétzöld, sűrűn álló, rövid tűlevelek

• Növekedés: lassú-közepes (évi 10–20 cm)

Környezeti igények és gondozás

A fajta jól alkalmazkodik a legtöbb kerti körülményhez. Legszebben napos helyen fejlődik, de félárnyékban is megél. Talajban nem különösebben igényes, de a pangó vizet nem tűri. A kívánt forma megőrzéséhez fiatal korban támasztást és irányított nevelést igényel.

• Fényigény: napos vagy félárnyékos

• Talaj: jó vízáteresztő, tápanyagdús, közepesen nedves

• Öntözés: friss telepítés után rendszeres, később szárazságtűrőbb

• Metszés: nem szükséges, de fiatal korban formázás, vezérhajtás nevelés ajánlott

Télállóság

Teljesen télálló. Jól viseli a közép-európai teleket, fagyvédelem nem szükséges.

Szaporítás

Oltással szaporítják, mivel a fajta habitusa csak így öröklődik megbízhatóan. Magról nem szaporítható fajtajelleggel.

Egyéb jellemzők

• Látványos, szoborszerű megjelenés

• Jól érvényesül szoliterként, kavicsos vagy gyeppel körülvett területen

• Minimális metszési igény

• Kevés kártevőre érzékeny

• Edényben is nevelhető, ha rendszeres vízellátást kap

Tipp

A Picea abies 'Inversa Pendula' kiváló választás fókuszpont kialakítására – például bejáratnál, sziklakertben vagy szoliterként gyepfelületen. Különleges alakja akkor mutat a legjobban, ha elegendő tér veszi körül. A fiatal példányok vezérhajtását érdemes karóval függőlegesen nevelni, hogy megőrizze az oszlopos jelleget – ellenkező esetben a hajtások a földig csüngenek, és „hullámos”, szabálytalan formát vesz fel.