Pimpinella anisum – Ánizs

A Pimpinella anisum, közismert nevén ánizs, egy egynyári fűszer- és gyógynövény, amely jellegzetes, édeskés, édesgyökérre emlékeztető aromájáról ismert. Finoman szeldelt, világoszöld levelei és apró, fehér ernyős virágzatai könnyed megjelenést adnak. Elsősorban magjáért termesztik, amely fontos fűszer- és gyógynövény-alapanyag.

Főbb tulajdonságok

• Típus: egynyári fűszer- és gyógynövény
• Kifejlett magasság: 40–60 cm
• Levélzet: világoszöld, alsó részen kerekdedebb, felső részen szeldeltebb
• Virágzás: júniustól júliusig
• Virág: apró, fehér, ernyős virágzat
• Felhasználás: magja fűszerként, gyógynövényként
• Növekedés: közepes növekedési erélyű

Környezeti igények és gondozás

Az ánizs napos, meleg fekvésben fejlődik a legjobban. Laza szerkezetű, jó vízáteresztő, tápanyagban közepesen ellátott talajt igényel. A vegetációs időszakban egyenletes nedvességet igényel, de a pangó vizet nem tűri.

• Fényigény: napos fekvés szükséges
• Talaj: laza, jó vízáteresztő talaj
• Öntözés: mérsékelt, rendszeres
• Vetés: tavasszal, fagyok elmúltával
• Gondozás: egyszerű, kevés ápolást igényel

Télállóság

Egynyári növény, a fagyokat nem viseli el.

Szaporítás

Magvetéssel szaporítható, közvetlenül szabadföldbe vetve fejlődik a legjobban.

Egyéb jellemzők

• Illatos, aromás magot hoz
• Virágai vonzzák a beporzó rovarokat
• Fűszerként és teakeverékekben is használatos
• Veteményesben és fűszerkertben is jól nevelhető

Tipp

Az ánizs magját akkor érdemes betakarítani, amikor a termések már barnulni kezdenek, de még nem peregnek le. Meleg, napos helyen nevelve erőteljesebb aromát adó termést fejleszt.